A diabéteszes neuropátia gyakorisága, kellemetlen tünetei és következmé­nyei miatt sok gondot okoz nemcsak az érintett betegek, hanem az egész­ségügyi ellátórendszer számára is. Kezelésében meghatározó jelentősége van azoknak a specifikus gyógyszereknek, amelyeket kifejezetten ezzel az indikációval regisztráltak évekkel ezelőtt. Bár régóta használatos készít­ményekről van szó, az irodalomban újdonságként jelent meg az a hazai közlemény, amely adatbázis-elemzés nyomán az alfa-liponsavval folyta­tott kezelés hosszabb távú, „kemény” klinikai végpontjainak alakulásáról tudósított.¹

Diabetes Research and Clinical Practice, 2023. július

A csípő-keresztcsonti vagy sacroiliacalis ízület diszfunkciója a deréktáji fájdalom gyakori kiváltó oka, azonban pontos diagnózisa nem könnyű feladat. A konzervatív kezelés egy multimodális programból áll, amely ma­gában foglalja a betegoktatást, valamint a medenceöv stabilizálását célzott nyújtással és manuálterápiával kombinálja. A stabilizáló övek szülést köve­tő alkalmazása is hasznos lehet. Azoknál a betegeknél, akiknél a tünetek konzervatív kezeléssel nem javulnak, előnyösek lehetnek az intervenciós kezelési lehetőségek.

Egy YouTube-videókban alkalmazott AI megoldás képes körvonalazni az ultrahangos vizsgálatnál a középideget.

Az ALS kezelésében alkalmazott riluzol hatóanyag alkalmazása neuroprotektív hatása miatt traumás esetekben is kedvezőnek bizonyult.

Jelentősen felgyorsítja a cukorbetegek nehezen gyógyuló sebeinek kezelését az új innovatív, hidrogéllel és mágneses részecskékkel feltöltött kötszer.

A prodroma egy olyan panasz- vagy tünetcsoport, amely megelőzi a klasszikus betegségkezdetet vagy a biztos diagnózist. Mostanáig azt gondolták, hogy a sclerosis multiplex esetében ilyen nem létezik, bár több neurológiai és immunmediált kórkép esetén már jól ismert, hogy van egy betegséget megelőző fázis. A prodroma egyelőre fejlődésben lévő terület sclerosis multiplexben. Ennek a szakasznak a pontosabb megértése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani az etiológia és a rizikófaktorok szempontjából releváns időszakot. A jövőben segíthet korábban felismerni azokat az egyéneket, akiknél nagy a sclerosis multiplex kockázata és lehetőséget biztosíthat a korai kezelésre. A következőkben a szerzők összegzik a főbb eredményeket, a feltételezett biomarkereket és a lehetséges kockázati tényezőket.

56 éves férfi betegünknél köhögés, hátfájás hátterében metasztatikus vesedaganat került leírásra, amely az első vonalas kombinált immunterápia után adott másodvonalas cabozantinib kezelés mellett 15 hónapja stabilan tartható.

A zsibbadás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a páciens a háziorvo­sához fordul. Az alapellátó feladata eldönteni, hogy a panasz lehet-e sür­gősségi ellátást igénylő kórkép tünete, vagy sem; illetve elsődlegesen neurológiai, vagy pedig valamilyen szisztémás betegség tünetéről van-e szó. Ezek eldöntésére a beteg kórtörténetének ismerete, a részletes anamnézis és a fizikális vizsgálat elengedhetetlen. A közlemény a főbb, zsibbadással járó kórképek rengetegében próbál mankót nyújtani.

Az alsó végtagi lábdagadás, oedema hátterében számos ok állhat, ami megnehezíti az orvos feladatát. A háttérben akár súlyos betegség is meg­húzódhat, amely nemcsak az életminőséget, hanem az életkilátásokat is befolyásolja. A komplex oki terápia és tüneti kezelés adhat enyhülést a páciensnek. Jelen összefoglalóban útmutatót próbálunk nyújtani, hogy az egyszerűnek tűnő lábdagadás esetén milyen differenciáldiagnosztikai problémák merülhetnek fel.

Az alsó végtagi érszűkület – vagy orvosi nevén perifériás artériabetegség – gyakori kórállapot, melynek következtében a végtagokat ellátó perifériás ereken keresztül csökken a verőeres áramlás, így a keringési zavar követ­keztében a végtagok funkciója károsodik. Az állapotra leggyakrabban járás közben fellépő lábfájdalom (klaudikáció) hívhatja fel a figyelmet, de más tünetei is lehetnek.